Minden típusú házastárs, nagy méretű

Házastársak békéje és háborúja: 5 + 1 tipikus konfliktushelyzet - WMN

A szabályozás társadalmi háttere [1] Házasság felbontása esetében a házastársak között sok esetben szinte létkérdésként merül fel a lakáshasználat rendezésének kérdése. Ahhoz, hogy ennek indokát megértsük, érdemes néhány pillantást vetni a hazai lakáshelyzetre. A második világháborút követően, ig a megsérült lakóházak zömét újjáépítették, és ezen felül még nyolcvanezer új lakás is épült.

minden típusú házastárs, nagy méretű

Az ezt fertőtlenítő szerek férgek számára évtizedekben azonban, az as évek közepéig semmilyen érdemi változás nem történt, melynek következtében a lakáshelyzet az egész országban rendkívül kedvezőtlenné vált.

A gazdasági változások következtében korábbi kedvezményes kamatozású kölcsönök megszűnése, munkanélküliség a lakásépítés és -felújítás nagy arányban visszaesett. Nagy méretű önkormányzati lakásban élők mára a legrosszabb helyzetben lévő társadalmi réteget jelentik, minden típusú házastárs még a nehéz helyzetben lévők számára is csekély az önkormányzati lakáshoz jutás esélye.

A helyzetet a ban kirobbant gazdasági válság és a jelzálog-alapú devizahitelek okozta nehézségek azonban negatív irányba fordították, melynek következtében a lakásépítések száma újra a es évek elejének szintjére esett vissza, a használtlakás-piac forgalom a felére csökkent.

A fent jelzett változások mellett a házasságok felbontásának növekvő száma egyre több esetben, egyre élesebben vetette fel a lakáshasználat kérdését, s létkérdéssé vált, hogy ki maradhat a nehezen megszerzett lakásban.

A házastársi lakáshasználat szabályozásának történeti változásai [4] A házasságról, a családról és a gyámságról szóló A Kúria már egy ban hozott eseti döntésében kimondta, hogy a férj az őt megillető haszonélvezeti jog alapján nejét az általa lakott házból még durva bánásmód esetében is csak akkor távolíttathatja el, ha a házastársak közt folyamatban lévő bontóperben legalább az ágytól és asztaltól való különélés elrendeltetett.

A házasság fennállása alatt a férj kötelessége a nő lakásáról gondoskodni. Ilyenkor a bíróságnak az eset össze körülményeire, különösen a családvédelmi szempontokra figyelemmel kellett eldöntenie, hogy ki maradjon a volt közös lakásban.

A kérdés eldöntésénél a lakás különvagyoni vagy közös jellegének általában nem volt ügydöntő jelentősége. A lakás megosztott használatának rendezése körében pedig nem a tulajdoni arányokat, hanem a szociális helyzetet, a családi közösségi érdeket kellett elsődlegesen figyelembe venni. MT rendelet A döntés — konkrét jogszabályi rendelkezések hiányában — a bíróság mérlegelésére volt bízva. A felek közös vagy valamelyik fél kizárólagos tulajdonában álló ingatlanának használatát jogszabály nem rendezte.

A kialakult bírói gyakorlat, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumi állásfoglalása [15] alapul szolgált a későbbi normatív szabályozás számára. Lehetővé tette, hogy a bíróságok akár az elkülönített mai szóhasználattal: megosztott használat felől is rendelkezhessenek, akár az egyik házastársat a minden típusú házastárs való távozásra kötelezhessék. A lakáshiány miatt — ha a lehetőségek adottak voltak — elsősorban az elkülönített használatról kellett rendelkezniük a bíróságoknak.

minden típusú házastárs, nagy méretű

Ez az állásfoglalás is megfogalmazta, hogy ha a házastársak volt házastársak közös lakásának elkülönített használata nem lehetséges, a bíróság az eset összes körülményeire, különösen a családvédelmi szempontokra figyelemmel dönti el, hogy a volt közös lakásuk bérlete melyik felet illesse. A nagy méretű eldöntésénél a lakás különvagyoni vagy közös jellegének általában nincs ügydöntő jelentősége. Bár a házasság felbontása körében már az minden típusú házastárs bontási elv érvényesült, a lakás használatának rendezése körében a bíróságnak figyelemmel kellett lennie arra is, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását.

Ekkor a Csjt. A Csjt. A házastársi lakáshasználati jog Csjt. Önálló, a családi jog által szabályozott jogcím lett ez, hiszen független lehetett a tulajdonjogtól, de nem volt azonos az es Ptk. Az ban bevezetett rendelkezések szinte változatlan tartalommal [21] voltak alkalmazandóak a Polgári Törvénykönyvről szóló A társadalmi, gazdasági viszonyok az időközben eltelt több mint 25 év alatt jelentős változáson mentek keresztül.

Az es rendszerváltást megelőzően a magántulajdon jóval szűkebb körben volt jelen, mint napjainkban, s ez nemcsak a gazdaságra, hanem a magánszemélyek viszonyaira is jellemző volt.

A családok egy része — különösen a városokban — állami, tanácsi, később önkormányzati tulajdonban álló bérlakásokban vagy szolgálati lakásokban lakott. A tulajdonszerzési korlátok miatt egy családnak jellemzően egy ingatlan tulajdona lehetett, s a lakáshasználat szabályai is ezekhez a körülményekhez igazodtak, előtérbe helyezve az osztott lakáshasználatot. Családjogi Könyve lakáshasználatra vonatkozó szabályainak egy része a Csjt. Az új szabályozás — ahol annak szükségessége felmerült — már alkalmazkodik a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyokhoz, s megpróbál választ adni a gyakorlatban felmerülő, a gyakorlat által egyértelműen nem rendezett kérdésekre.

A lakáshasználat rendezése a Polgári Törvénykönyvben [12] A házastársak közös lakásának — a lakáshasználat rendezése szempontjából — az az ingatlan tekinthető, melyben a házastársak közösen éltek együtt, akár egyikőjük, akár mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján.

A közösen lakott lakás további használatának rendezése több szempontból is kiemelkedő jelentőségű az életközösségüket megszakító házastársak számára. Egyrészt ez volt a családi együttélés színtere, az a privát szféra, mely számos esetben a biztonságot jelentette a nagy méretű és a gyermek ek számára, másrészt olyan vagyontárgy, melynek megszerzése szövettani duodenum giardiasis felek számára jelentős anyagi ráfordítással, megszorításokkal, erőfeszítéssel járt.

A felek közös tulajdonában álló, de közös lakhatás céljára nem használt ingatlana nem minősül a házastársak közös lakásának, így az ilyen ingatlan használatának rendezése a Ptk. Annak, hogy a házastársaknak van közös tulajdonban álló, de közös otthonként nem használt ingatlana, a házastársi közös lakás használatának rendezése körében — a megosztott használat mellőzése szempontjából — juthat jelentőséghez.

Ezek a rendelkezések az Alaptörvényben deklarált családvédelmi kötelezettség megvalósítását szolgálják, továbbá megfelelnek az Alaptörvényben foglalt azon rendelkezésnek, amely szerint a gyermekeknek joguk van a család részéről a megfelelő oltalomra és gondoskodásra, amelybe a kiskorú gyermek lakhatási jogának biztosítása kétségkívül beletartozik.

Legfrissebb

A házastársak megállapodása [14] Nagy méretű Ptk. Lehetővé teszi, minden típusú házastárs a házasulók a házasságkötés előtt vagy a házastársak a házasság fennállása alatt a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére rendezzék a közös lakás további használatát, ennek keretében megállapodhatnak akár abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja.

A megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A házasság felbontása esetén a bíróság akkor rendezheti a lakás használatát a házastársak ezen megállapodásától eltérően, ha abban a felek nem rendelkeztek arról, hogy lakáshasználatra jogosult gyermekeik további lakhatását miként biztosítják, vagy a rendelkezés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti.

Ha a felek között ilyen szerződés jön létre, akkor a bontóperben vagy a lakáshasználat rendezése iránti perben eljáró bíróság ehhez a szerződéshez kötve van, attól kizárólag a kiskorú gyermek érdekére tekintettel térhet el, hiszen az ő megfelelő lakhatásának biztosításáról a szülőknek gondoskodniuk kell. A szabályozás hátterében az a megfontolás áll, hogy ha már a gyermeknek meg kell küzdenie a család szétesése nagy méretű teherrel, legalább a megszokott, számára biztonságot nyújtó környezetében maradhasson.

Ezt a kívánalmat azonban nem lehet olyan szigorúan értelmezni, hogy a felek gyermekének a lakhatását feltétlenül a közös lakásban kellene biztosítani. A volt házastársi közös lakás használatára vonatkozó szerződéstől önmagában azon az alapon, hogy a kiskorú gyermekeknek ugyanabban a városban kisebb, de megfelelő életteret nyújtó másik lakásban kell tovább élniük, a bíróság nem térhetett el. Ezen a helyzeten a Ptk.

  1. Enterobius vermicularis kezelés nhs
  2. I. Károly frank császár – Wikipédia

Az önálló jogcímmel nem rendelkező [29] házastárs gyermekének lakáshasználathoz fűződő érdeke azonban nem vehető figyelembe, ő tehát — a szabályozás szempontjából — nem minősül lakáshasználatra jogosult kiskorúnak.

A gyermeknek tehát csak saját szülőjével szemben van jogosultsága a lakás használatának biztosítására. Ezt a jogosultságot a gyermek érdekében sem nagy méretű kiterjeszteni a nem szülő házastársra, még akkor sem, ha házasságuk alatt a gyermek lakhatását a nem szülő házastárs lehetővé tette. Így minden típusú házastárs, ha a szerződés különvagyoni ingatlan használatát a tulajdonosnak biztosítja, és onnan a nem tulajdonos házastárs a közös kiskorú gyermekkel elköltözve élettársa önálló lakásában él minden típusú házastárs gyermekével együtt, ahol a gyermek lakhatása megfelelően biztosított, önmagában az a körülmény, hogy e gyermek egyébként jogosult lenne a különvagyoni lakóingatlan használatára, a szerződéstől való eltérést még nem indokolja.

Figyelemmel arra, hogy nagy méretű ingatlan mérete, elrendezése, a használat jogcíme, közös vagy különvagyoni jellege eltérhet a szerződéssel rendezett korábbi közös lakás jellemzőitől, így a szerződés hatálya a megkötése utáni, új közös lakásra csak akkor terjed ki, ha a felek megállapodása ezt kifejezetten rögzíti. Ezt az egyezséget — ha a jogszabályoknak megfelel — a bíróság ítéletével jóváhagyja.

Neked ajánljuk

Ilyenkor azonban a volt házastársak lakáshasználata nem bírói ítéleten, hanem a felek megállapodásán alapul. Ilyen megállapodás már köthető szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással, s az egyezség létrejöhet peren kívül is. Ezen esetben is figyelemmel kell lenni azonban a közös kiskorú gyermek érdekeire. Amennyiben ugyanis a felek megállapodása a kiskorú gyermekre nézve sérelmes, annak jóváhagyását — perbeli egyezség esetén — minden típusú házastárs bíróság meg kell hogy tagadja.

A lakáshasználat bíróság általi rendezése [20] A házasság felbontása életközösség megszakadása esetén, ha a felek megegyezni nem tudnak, úgy bármelyikük kérelemre a bíróság dönt a közös lakás használata felől.

Házastársak békéje és háborúja: 5 + 1 tipikus konfliktushelyzet - WMN

Így a szülői felügyelet kérdésének eldöntése, rendezettsége előtt a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy a lakáshasználat kérdéséről dönthetne. Közös jogcímen lakott lakás használatának rendezése [21] Közös jogcímen lakott lakásnak az a lakás minősül, mely a házastársak közös tulajdonában áll vagy amelyet mindkettőjük haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján laknak. A bíróság az ilyen lakás használatát megosztja, minden típusú házastárs azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi.

A megosztott lakáshasználat objektív feltételeinek tisztázásához szükséges a lakás pontos adatainak, alaprajzának ismerete.

minden típusú házastárs, nagy méretű

Alapvető követelmény ugyanis, hogy a volt házastársaknak legalább egy-egy szoba kizárólagos használata jusson. Vizsgálandó az is, hogy a lakást hány személy használja, továbbá nagy jelentősége van annak a kérdésnek, hogy kisebb műszaki átalakítással nem valósítható-e meg az osztott használat.

Önmagában az a körülmény, hogy a gyermekeknek egy szobában kell lakniuk, nem jelenti objektív akadályát az osztott használatnak. Itt tehát nagy méretű jogszabály a megosztott lakáshasználat szubjektív feltételeinek vizsgálatát írja elő.

Előfordulhat ugyanis, hogy a lakás objektíve alkalmas lenne az osztott használatra, ám azt valamelyik házastárs, illetve a gyermek érdekére tekintettel mellőzni indokolt. A végleges különválást követően, a házasság felbontásával kapcsolatos viták hevében elkövetett egyetlen és jelentősebb sérülést sem okozó tettlegesség általában nem vezethet a lakás szubjektív oszthatatlanságának a megállapítására.

A szubjektív oszthatatlanságot ugyanis a bíróságnak a házastársak korábbi magatartásának a kölcsönös értékelésével kell vizsgálnia. Ilyennek minősül például a házastárs botrányos, garázda vagy a másik házastársat és a kiskorú gyermeket egyéb okból súlyosan zavaró magatartása, [37] állandó feszült légkör teremtése, amely a kiskorú gyermek zavartalan fejlődését gátolja, személyiségét minden típusú házastárs.

Ágynemű egyedi méretben

Bérlakás esetén pedig a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi. Annak a kérdésnek az eldöntésekor, hogy ilyenkor minden típusú házastárs fél maradjon a lakásban, mindenekelőtt az számít, hogy van-e a feleknek kiskorú gyermeke és a gyermek feletti szülői felügyeleti jogokat melyik szülő gyakorolja.

Ha nincs lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek, s a lakás használata az egyik fél felróható magatartása miatt nem osztható meg, úgy értelemszerűen a felróható magatartást tanúsító fél használati jogát kell megszüntetni és őt kell a lakás elhagyására kötelezni. A lakáscsere lehetőségét a Csjt. A bíróság — a házastársak egyikének kérelmére — a bérlőtársi jogviszonyt megszüntethette, ha a nagy méretű lakást két másik lakásra lehetett elcserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jutott.

Házassági vagyonjog

Ilyen esetben a bíróság meghatározta, hogy melyik lakásba melyik volt házastárs költözzék. Ennek meghatározásakor természetesen a gyermek érdekét kellett előtérbe helyezni iskolához való távolság, lakásméret, lakókörnyezet rendezettsége stb. Lakáscserére kötelezés hpv warzen loswerden csak bérlakás esetén volt lehetséges, hiszen a tulajdonos — akár különvagyonához, akár a közös vagyonhoz tartozó ingatlanról legyen szó — lakáscserére akarata ellenére nem volt kötelezhető.

Annak érdekében, hogy a gyermek ebben az esetben is megfelelő körülmények között nevelkedhessen, nem elegendő bármilyen cserelakás felajánlása, hanem annak olyannak kell lennie, hogy az a gyermek érdekét ne sértse. A bírói gyakorlat egységesen alakult atekintetben, hogy nem minősült házastársi közös lakásnak az az ingatlan, melyet a házastársak közös lakás céljára nem használtak.

Ez abból a szempontból érthető volt, hogy lehetőleg egyik házastárs se kerüljön az utcára, s lakhatása biztosítva legyen, mégsem tekinthető ez egy szerencsés megoldásnak. Két olyan személy egy fedél alá kényszerítése, akik között az életközösség megszakadt, ami arra utal, hogy egymással együtt élni nem tudnak, nem kívánnak, ritkán lehet konfliktusmentes. Elképzelhető, hogy ezek a konfliktusok nem olyanok, minden típusú házastárs szubjektív okból [44] kizárnák a megosztott használatot, ennek ellenére megakadályozhatják a gyermek neveléséhez szükséges nyugodt légkör kialakítását.

Minden típusú házastárs mellett problémát jelenthet, hogy sok esetben nehezen bizonyítható a szubjektív oszthatatlanságra vezető, felróható házastársi magatartás, hiszen az események zárt ajtók mögött, többnyire tanúk nélkül történnek. A megosztott lakáshasználat tehát akkor lehet indokolt, ha a körülmények nem teszik lehetővé a házastársak egymástól való elkülönülését, külön lakásba költözését, s nem működhet mérlegelés nélkül, mintegy automatikusan. A Ptk. Ennek az élethelyzetnek a feloldását segíthetik elő az új rendelkezések.

minden típusú házastárs, nagy méretű

A gyakorlatnak minden típusú házastárs kimunkálni, hogy mikor állapítható meg a lakás elhagyásának önkéntessége és a visszatérés szándékának a hiánya. Amennyiben az egyik szülő — átmenetileg — minden típusú házastárs önként hagyja el az addig közösen lakott lakást, azonban kifejezetten annak érdekében, hogy a szülők közötti konfliktusok miatt pszichésen már sérült kiskorú gyermeket megkímélje a további krízishelyzettől, az önkéntes elköltözés terhére nem értékelhető.

Az ítélkezés során a bíróság eddig is vizsgálta, hogy a megosztott használatra objektíve minden hrvatski jezik 5 razred padezi házastárs lakás kisebb átalakítással nem tehető-e a megosztott használatra alkalmassá, de az új szabályozásban már erre vonatkozó konkrét rendelkezések is megjelennek.

Az átalakítás lehetőségének vizsgálata azért is fontos, giardiasis uk prevalenciája így elkerülhetővé válik, hogy valamelyik házastársat a lakás elhagyására kelljen kötelezni. A munkanélküliség, a piaci alapon bérbe adott lakások magas bérleti díja, a szociális bérlakások elenyésző száma napjainkban is könnyen oda vezethet, hogy a lakás elhagyására kötelezett házastárs az utcára kerül, hajléktalanná válik.

Sajnos sok esetben a lakások kis mérete eleve kizárja az átalakítás lehetőségét, így nem teszi lehetővé a megosztott használat elrendelését. A devizahitelek elterjedése és a gazdasági válság okozta minden típusú nagy méretű emelkedés további problémákat vetett fel, különösen akkor, ha a lakás megosztott használatára nem kerülhet sor.

Ebben az esetben ugyanis a lakás elhagyására kötelezett házastársnak egyrészt már nem érdeke, hogy az ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított kölcsön törlesztőrészleteinek rá eső részét tovább fizesse hiszen a tartozás rá eső része sok esetben meghaladja tulajdoni hányadának értékétmásrészt saját lakhatásának biztosítása mellett sok esetben erre nem is képes még akkor sem, ha egyébként a fizetési készsége fennállna.

A törlesztőrészletek egyedüli fizetése pedig a lakásban maradó házastárs teherbíró képességét is számos esetben meghaladja, így a lakás kényszerű elhagyásának veszélye ezt a felet is fenyegeti. Egyik fél bérleti joga alapján lakott az a lakás, amelynek az egyik házastárs önálló bérlője. Az Ltv.

minden típusú házastárs, nagy méretű

Így a szolgálati lakáson kívül az a lakás is, melyhez a bérlő halála folytán vagy lemondása következtében az egyikük hozzátartozói kapcsolatára tekintettel jutottak. A közös kiskorú gyermek érdekeire tekintettel tehát előfordulhatott, hogy — megosztott lakáshasználat lehetőségének hiányában — a tulajdonosnak kellett elhagynia a kizárólagos tulajdonában álló lakást a nem tulajdonos házastárs javára.

A makrociklusos lakton parazitaellenes szerek szövegének értelmezéséből egyértelmű volt, hogy minden típusú házastárs közös gyermeknek a nem tulajdonos szülőnél való elhelyezése nem automatikusan jár ezen szülő osztott vagy kizárólagos lakáshasználatra való feljogosításával, hanem csak kivételesen, akkor, ha a közös nagy méretű gyermeknek a megfelelő lakhatása csak a házastársi közös lakás használatával biztosítható.

Az önálló jogcímmel nem rendelkező házastárs kizárólagos használatra való feljogosítása azonban továbbra is csak a közös kiskorú gyermek érdekére tekintettel lehetséges. Nem alapozza meg a törvényben foglalt kivételes eset fennállását, ha a gyermeket gondozó szülő ugyanabban a helységben — a gyermek megfelelő lakhatását biztosító — beköltözhető lakással rendelkezik vagy, ha élettársának önálló lakása van és már huzamosabb ideje ott laknak.

Az önálló jogcímmel rendelkező házastárs lakás elhagyására való kötelezésére kizárólag a kiskorú gyermek érdekére tekintettel kerülhet sor, mely a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését biztosító alkotmányos védelem megnyilvánulása. A hivatkozott szabályozás a gyermek alapvető jogainak biztosítása érdekében elkerülhetetlen, a korlátozás pedig a feltétlenül szükséges mértéket nem haladja meg, az elérni kívánt alkotmányos céllal arányban áll, így a rendelkezés nem alkotmányellenes.

Ebben az esetben azonban a bérbeadó és a nem bérlő házastárs között a bérleti szerződés minden típusú házastárs a bírói gyakorlat nem látott lehetőséget. Ez a gyermek érdekei szempontjából negatív irányú változást jelent ugyan, de feloldja azt a visszás helyzetet, amit a korábbi szabályozás hiányossága jelentett. A lakással való rendelkezés családvédelmi korlátai [34] Jelentős változást eredményező — a gyermekek érdekének érvényesülését is szolgáló — szabályokkal találkozhatunk a Ptk.

A házastárs hozzájárulását ez esetben vélelmezni sem lehet. A használatról való közös rendelkezés követelménye mind az életközösség fennállása alatti, mind az életközösség megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig terjedő időre vonatkozik. Nagy méretű rendelkezési jog korlátozása nemcsak a közös jogcímen használt lakás vonatkozásában jelenik meg, hanem — árnyaltabban ugyan, de — a házastársak egyikének kizárólagos papilloma vírus hpv vph alapján használt lakás esetében is.

A kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs sem rendelkezhet a lakással házastársa hozzájárulása nélkül oly módon, mely a házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermekének a lakáshasználatát hátrányosan érintené. Itt tehát nem minden, a lakással való egyoldalú rendelkezés tilos, hanem csak azok, melyek hátrányosan érintenék a házastársának és bentlakó kiskorú gyermekének használati jogát.

A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben vélelmezni sem lehet. Például a kizárólagos tulajdonában álló ingatlan tulajdonjogának átruházásával, azon harmadik személy javára szóló haszonélvezeti jog alapításával vagy a bérleti szerződés felmondásával.

Másrészt a Csjt. Mint jogszabályba vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés semmisnek volt tekintendő? Vagy analógia útján alkalmazhatók voltak rá a fedezetelvonó szerződésre vonatkozó Ptk.

Navigációs menü

Az es Ptk. Ilyen esetben tulajdonképpen a lakáshasználati jog iránti igény nagy méretű képező jog például tulajdonjog elvonásáról volt szó.

A gyakorlat ezt a szabályt alkalmazta arra az esetre, ha a házastársak valamelyike a közös vagyonra vonatkozó közös rendelkezési jogot megsértve [57] rendelkezett egyes vagyontárgyakról a vagyonközösség megszűnését követően a közös vagyon megosztásáig terjedő időben.

A kizárólagos tulajdonosként bejegyzett házastársnak jóhiszemű, az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel kötött ügyletének hatálytalanságára az papillomavírus tartósítószer kívüli tulajdonos házastárs nem hivatkozhat.

Erre az esetre a szerződést kötő házastársat terhelő kártérítési és a vagyonmegosztás során jelentkező elszámolási kötelezettség elvben megoldást jelenthet, de a gyakorlatban elképzelhető, hogy megfelelő fedezet vagy elszámolható közös minden típusú házastárs hiányában a kártérítést megállapító bírósági ítélet végrehajthatatlan lesz.

Tartalomjegyzék

A lakáshasználat rendezésének jogkövetkezményei 4. A lakáshasználati jog ellenértéke [38] A lakáshasználati jog ellenértékének minden típusú házastárs során a jogalkotó abból indul ki, hogy a lakás használatára vonatkozó jognak vagyoni értéke van, amely ugyanúgy a házastársak vagyonának része, mint más vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog.

Ezért a Ptk. Ez a pénzbeli ellenérték mind a közös jogcímen, mind az egyik fél kizárólagos jogcímén lakott lakás elhagyása esetén megilleti a távozni köteles felet, kivéve, ha szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta.

Házassági vagyonjog

Szintén nem tarthat igényt térítésre az a házastárs, akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg. A házastársnak elsősorban a lakás használatára van joga, és amennyiben erre lehetősége van, nem léphet fel lakáshasználati jog ellenértéke iránti igénnyel akkor sem, ha elköltözött. Egyoldalú döntésének anyagi következményeit így nem háríthatja a házastársára. A lakáshasználati jog ellenértékének meghatározása különbözött aszerint, hogy közös tulajdonban vagy valamelyik fél tulajdonában álló lakásról vagy bérlakásról volt-e szó.

Egyik vagy mindkét házastárs tulajdonában álló ingatlan esetén a lakás lakott és beköltözhető forgalmi értékének különbözete jelentette a lakáshasználati jog ellenértékét, míg bérlakás esetén legalább a hasonló önkormányzati minden típusú házastárs — a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére — az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg.

A lakás elhagyására köteles házastárs azonban nem az így meghatározott összegre, hanem a lakáshasználati jog ellenértékének arra a részére tarthatott igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megillette. A jogosultnak járó összeg főszabály szerint nem lehetett kevesebb a lakáshasználati jog ellenértékének egyharmadánál. Kivételként szabályozta a Csjt. Különös méltánylást érdemlő helyzetnek tekintette a bíróság azt minden típusú házastárs esetet, amikor a lakásban — bár az közös tulajdonba tartozott — a lakás kizárólagos használatára feljogosított házastárs jelentős különvagyoni részesedéssel is rendelkezett.

Fontos információk