A féregjáratok ára
Ezen kívül az is, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomásai nagyságrendekkel kisebb tömegű fekete lyukak.
A féregjáratok ára az objektumok a környezetükre gyakorolt gravitációs hatásuk, az általuk gerjesztett részecskesugárzások, anyagkifúvások és a körülöttük lévő anyagbefogási korongok révén ismerhetők fel.
A féreglyukak viszont a mai napig az általános relativitás elméletéből következő matematikai objektumok maradtak.
Először Albert Einstein és Nathan Rosen vezette be ben az egyirányú féreglyukakat, a téridő hídjainak lehetőségét. Ebben az esetben, ha a féreglyuk átjárható, akkor a torkon keresztül anyag juthat át az egyik részből egy másikba.
Fejes Réka Édes Anna valóban létezett, baltával verte agyon a munkaadóját Képzeld el, hogy késő esti sörözés közben rátalálsz a fizika és a matematika szépségeire. Nem megy? Pedig mutatunk egy fickót, aki az egész emberiséget viszi egy ilyen csodálatos utazásra.
Az as években John Archibald Wheeler és Robert Fuller számításai szerint viszont a féreglyukak olyan gyorsan omlanak össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át, illetve hogy a féreglyukak nyílásai közelében a téridő elkezd görbülni, a maximális görbületet pedig a szájakat összekötő torokban éri el. Ebben az időszakaszban az Univerzum négydimenziós gömbhöz hasonlított és a születő féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze kitüremkedések formájában.
A hpv immunizálás icd 10 kód Alexander Shatskiy fizikus szerint, a féreglyukakat és fekete lyukakat úgy lehet egymástól megkülönböztetni, hogy a féreglyukaknak nincs eseményhorizontjuk, amelyen belül az események már nincsenek hatással a külvilágra.
Az eseményhorizonton belülről indult fénysugár soha nem tud kijutni onnan, illetve az eseményhorizontot kívülről átlépő dolgok végleg elvesznek a külvilág számára, viszont ha léteznek a féregjáratok ára féregjáratok, akkor az anyagi részecskék át tudnak jutni a féreglyukon, így akkor a fény, illetve bármely elektromágneses sugárzás is.
Shatskiy módszere szerint a féreglyuk körül egy fénygyűrűt kellene látni, aminek külső széle éles, belső széle pedig fokozatosan halványul.
De ez még csak elmélet, hiszen a féreglyukak által generált sugárzási gyűrűk megfigyelése ma még nem lehetséges. Ehhez a maiaknál lényegesen jobb felbontású rádióinterferométerek kellenének, melyekkel részletesen lehet tanulmányozni olyan extrém területeket, mint például a galaxisok középpontja, ahol elsősorban féreglyukak felbukkanására lehet számítani.
Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy a féreglyukak létezésének elméleti lehetősége még nem jelenti azt, hogy tényleg léteznek