Intraductalis papilloma mammae
A modern sebészet sokkal inkább a megterhelés csökkentésére, a megtartásra, mint az invazivitásra törekszik. Langenbeck Anatómia A női emlő mirigyállományból, kötő- és zsírszövetből áll 27—1.
A bőrön itt is megtalálhatók az ún. Langer[ 48 ]-vonalak, melyek jelentősége a metszés kiválasztásában, s így a sebgyógyulás kozmetikai eredményében mutatkozik meg. Az emlőbimbóba mintegy 15—25 tejjárat nyílik. A pigmentált bimbóudvarban faggyú- és verejtékmirigyeket, valamint 5—15 apró kiemelkedést találunk, melyek a Montgomery-féle, tejmirigyhez hasonló csökevényes képződményeknek felelnek meg. Az emlő mirigyállománya a m.
Az emlőmirigyet burkoló fascia pectoralis superficialis legyezőszerűen kötőszöveti septumokat bocsát Cooper[ 49 ]-szalagok a lebenyek közé, melyek az emlőt a bőrhöz rögzítik és így tartófunkciót is betöltenek.
A női emlő felépítése A parenchyma legperiferikusabb részei az acinusok, melyek a tejjáratok distalis részét szőlőfürtszerűen veszik körül. Ezek intraductalis papilloma mammae kb. Az emlő 4 negyedre osztható: felső külső és belső, alsó külső és belső 27—2. Az elsődleges nyirokcsomók eloszlása. Az emlő négy negyedre osztható.
Féreghajtók szoptatás alatt felső külső kvadránsból a mély fascia nyílásán keresztül foramen Langeri a Spencer-féle nyúlvány a hónaljba mélyen benyúlik. A mamillát az a.
Extra ajánló
A vénás elfolyást egy felületes és egy mélyvéna biztosítja transversalis és longitudinalis típus. A nagyobb nyirokerek regionális nyirokcsomókba torkollnak. A nyirokelvezetés 3 úton jön létre: 1 plexus areolaris felületes vagy cutan nyirokerek2 plexus subareolaris Sappey3 plexus fascialis mély nyirokerek. Az emlőből kilépő nyirokerek két fő irányba haladva érik el az elsődleges nyirokcsomó-hálózatot: 1 axillarisan és 2 az a.
Mivel intraductalis papilloma mammae mindegyik quadransból felvehetnek nyirkot, a nyirokelfolyás negyedek szerinti besorolása nem lehetséges.
A nyirokcsomók száma 8 és 87 között váltakozik, átlagban Az emlő beavatkozásait a világon mindenütt a sebészek végzik, kivéve Németországot. Ez a különleges körülmény úgy jött létre, hogy mivel a nők a rendszeres gynaecologiai vizsgálatra a nőgyógyászokhoz járnak, utóbbiak egyre-másra átvették az emlő kezelésével kapcsolatos minden intézkedést. Így adódik az a paradox helyzet, hogy ebben az országban a nőgyógyászok operálják többségükben a betegeket.
Irodalom 1. Berg JW: The significance of axillary node level in the study of breast carcinoma. Cancer ; 8: Grant RN et al. Surgery ; Intraductalis papilloma mammae CD et al: The lymphatics in cancer.
A jóindulatú emlődaganatok
Saunders, 4. Chirurg ; Springer Verlag6. A további diagnosztikai lehetőségeket képalkotó és szövettani eljárások lásd az Emlőcarcinoma alcím alatt. Inspectio Az emlők megtekintése derékig levetkőzött betegen történik. A megtekintés során elsősorban a rosszindulatú daganatokra jellemző eltérések intraductalis papilloma mammae keressük: a bőr elszíneződése, bőr- behúzódás, duzzanat, kifekélyesedés, oedema narancshéjtünetdeformitás, aszimmetria, emlőbimbó befordulása, kóros vénás hálózat.
A megtekintést megismételjük oly módon is, hogy a beteget megkérjük, emelje fel mindkét karját a feje fölé, és ezt követően eressze le. A mozdulatsor alatt észlelhetünk bőrfixációt, behúzódást, emlőbimbó-torzulást, melyek a bőrhöz ill. Pectoralis contractiós manőver: a beteget ülő helyzetben csípőre tett kezekkel figyeljük meg, majd megkérjük, hogy szorítsa össze derekát mindkét karjával.
Ezáltal a pectoralis izomzat összehúzódik és szintén a bőr közeli, esetleg a mellizomzattal összekapaszkodó elváltozások láthatóvá válnak bőrbehúzódás formájában. Tapintás Az axillaris, valamint a supra- és infraclavicularis régió vizsgálatát a beteg ülő helyzetében lehet legjobban kivitelezni.
A supra- és infraclavicularis régiót érdemes megvizsgálni úgy is, hogy a beteg mögé állunk.
A hónalji területet a pectoralis izomzat teljes relaxációja mellett lehet legjobban átvizsgálni. Ennek egyik legjobb intraductalis papilloma mammae, hogy a beteg karját bal kezünkkel megtartjuk, így ellazul a mellizomzat, közben a jobb kezünkkel a hónaljat ujjaink hegyével finoman áttapintjuk.
EXTRA AJÁNLÓ
Az emlők vizsgálata a beteg fekvő helyzetében mindkét kézzel, zárt ujjakkal történik. Először a beteg karjai a törzs mellett fekszenek, majd a beteg a kezeit a feje alá teszi, és ismételten átvizsgáljuk mindkét emlőt.
Egyszeri vagy többszörös az elváltozás? A multiplex laesiók elsősorban cystákra, ill. Milyen az elváltozás érzékenysége, konzisztenciája?
- Intraductalis papilloma, egy jóindulatú emlődaganat
- Sebészet | Digitális Tankönyvtár
A fájdalmas elváltozás inkább gyulladásra ill. A kemény, fájdalmatlan, irreguláris elváltozás malignus folyamatot valószínűsít. Az elváltozás rögzült-e a mellkasfalhoz? A fixált elváltozás előrehaladott malignus folyamatot támogat.
Phylloid tumor
A rendellenesség felett lehet-e bőrbehúzódást észlelni? Ha igen, ez rosszindulatú daganatra jellemző. A bőrbehúzódást legegyszerűbben úgy lehet provokálni, hogy az elváltozást a mutató- és hüvelykujjunkkal összefogjuk. Hasonló segítség a fent már ismertetett pectoralis manőver. Emlőbimbó retractiója: egyoldali, fokozatosan kialakuló rosszindulatú daganatra, valamint zsírnecrosisra lehet jellemző.
A kétoldali, alkati emlőbimbó-befordulás szintén jól ismert, csak intraductalis papilloma mammae jelentősége hogyan lehet detektálni a gyöngyöket a testben. Tapintunk-e megnagyobbodott nyirokcsomót? Az egyoldali, fájdalmatlan, porckemény tapintatú csomó carcinomára jellemző. Speciális tünet: emlőváladékozás Viszonylag ritka, azonban az esetek egy részében carcinomához társul, ezért ennek kizárása feltétlenül indokolt.
Az emlőváladékozás esetén a következő kérdések tisztázása szükséges: milyen a váladék jellege serosus, véres vagy egyéb? Tapintható-e egyidejűleg rezisztencia? Egyoldali vagy kétoldali-e az elváltozás? Kapcsolódik menstruációs ciklushoz? Menopausa előtt vagy intraductalis papilloma mammae észlelhető?
Fibroadenoma
Szed-e a beteg fogamzásgátló tablettát vagy ösztrogéntartalmú gyógyszert? A lehetséges válaszok ill. Jóindulatú elváltozások, betegségek Fejlődési rendellenességek Az embrionális fejlődés során a hónaljtól a lágyékig terjedő vonalban, az ún. A többszörösen és szimmetrikusan elhelyezkedő telepek általában visszafejlődnek és mindkét oldalon egy-egy emlő képződik a mellizomzat magasságában.
Míg a férfiemlő a pubertás után is változatlan marad, addig a lányoknál hormonális hatásokra megindul a további intraductalis papilloma mammae, melynek során a már ismertetett felépítésű női emlő jelenik meg. Veleszületett gátló tényezők működésbe lépésére vezethető vissza az emlő teljes hiánya, az amastia. Ha a mamilla kifejlődik, de hiányzik a mirigyállomány, aplasiáról, míg hiányzó emlőbimbó és meglévő emlőmirigy esetén atheliáról beszélünk.
Az abnormálisan kicsi, fejletlen emlőt micromastia, az ellentétjét macromastia elnevezéssel illetjük. A tejléc vonalában található multiplex emlőmirigy, ill. A mamma aberrata előfordulásakor a tejléc vonalán kívül hónalj, hát, comb találunk emlőmirigyállományt, többnyire emlőbimbó és udvar nélkül. Az elváltozás diagnosztikai gondot okozhat, de intraductalis intraductalis papilloma mammae mammae finomtű-citológiai vizsgálat segíthet a kórisme eldöntésében.
A felsorolt rendellenességek ritkák, és elsősorban differenciáldiagnosztikai problémát okoznak. Kiemelendő a polymastia, a polytelia és a mamma aberrata, melyek sokszor csak terhesség alatt válnak ismertté, vagy számfeletti emlőbimbó esetén naevus pigmentosus formájában kerülnek eltávolításra.
A számfeletti emlőmirigyeken ugyanúgy megjelenhetnek az emlő szokásos megbetegedései, ezért eltávolításuk — a kozmetikai szempontokon túlmenően is — indokolt.
Növekedési rendellenességek Túlnyomórészt konstitucionális vagy táplálkozásból eredő hyperplasiáról van szó, s így csaknem mindig szimmetrikusan jelentkezik.
A hyperplasia a kötő- és zsírszövet, valamint az emlő bőrének túltengését jelenti, mely folyamat a növekedés befejeztéig tart. Fiziológiás hypertrophia a velejárója a terhességnek és a szoptatásnak, mely aztán visszafejlődik. Am Surg ; Gynaecomastia A kórkép alatt a férfi intraductalis papilloma mammae egy- vagy kétoldali hypertrophiáját értjük. Az elváltozás jelentkezhet csupán mint subareolaris duzzanat, de akár kifejlett intraductalis papilloma mammae mell formájában is.
Fiziológiás gynaecomastia fordul elő az újszülötteknél, a pubertásban és a férfi klimaktériumában. Első tünete lehet azonban más megbetegedéseknek, mindenekelőtt hormonaktív tumoroknak. Az etiológiailag szóba jövő lehetőségeket a 27—1.
Elsősorban feszülésről, fájdalomról, ritkán viszketésről és serosus váladék ürüléséről számolnak be. Differenciáldiagnosztikailag lényeges egyrészt, hogy az elhízás következtében jelentkező pseudogynaecomastiát lipomastia és a gyulladás okozta megnagyobbodást az igazi gynaecomastiától elhatároljuk, másrészt hogy gondoljunk a férfiemlőben fellépő carcinomára és azt ki is zárjuk.
Kezelés a pubertásban gyakorlatilag nem szükséges. Klienefelter-szindróma, ill. Amennyiben kétség merül fel a diagnózist illetően, a carcinoma kizárására biopsiát kell végezni.
A műtéti indikáció felállításában subcutan mastectomia a pszichés megterhelést sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ann R Coll Surg Engl ; Az emlő gyulladásai Az akut mastitisek túlnyomó többsége a lactatio időszakára esik mastitis puerperalis.