Milyen férgek a földön
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni.
A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.
A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna.
- Condylomata acuminata művelet
- Nem sokszor kerülnek a szemünk elé a szalag- szakáll- fonal- nyíl- gyűrűs- szívó- húros- zsinór- és nyelves férgek, és ez még csak egy része ennek a nagycsaládnak.
- Mikro kondilom
A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet. A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert.
Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik.
Milyen veszélyei vannak a patogén flórának – baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak, férgeknek?
A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon. A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van.
Tartalomjegyzék
Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
A giliszta a megemészthetetlen milyen férgek a földön kis csomókban üríti ki testéből.
Férgek, kukacok az élő testben...
Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak. Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van.
Hogyan kerülhet a macskák szervezetébe galandféreg?
A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki.
A nyálkás váladék tokot képez.
Kölyök- vagy felnőtt macskája védett-e a galandférgekkel szemben?
Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot. Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez.
Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle.
Közönséges földigiliszta – Wikipédia
A petéből való kifejlődéshez hónap kell. Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak milyen férgek a földön, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.
Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.
Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére. Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.